TSZ Alapfokú Tanfolyam

 

Magyar Kézilabda Szövetség, Nemzetközi Edzőképző Központ (NEK)

Tanulmányi Szabályzat

MKSZ–NEK Alapfokú Kézilabdaedző Tanfolyam

(I./II. szemeszter)

Jóváhagyta a Magyar Kézilabda Szövetség Elnöksége

Budapest, 2017. szeptember

Preambulum

A Magyar Kézilabda Szövetség (továbbiakban: MKSZ) Elnökségének felhatalmazása alapján a Nemzetközi Edzőképző Központ (továbbiakban: NEK) a következő Tanulmányi Szabályzatot (továbbiakban: TSZ) alkotta meg.

(Megjegyzés: A TSZ tartalmának és szövegezésének kialakításakor a szerzők a hatályos, az Európai Kézilabda Szövetség képzéssel kapcsolatos rendelkezéseit és a Testnevelési Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekintették irányadónak.)

 A képzés leírása

1.1.  A képzés tulajdonosa: Magyar Kézilabda Szövetség

1.2.  A képzés elnevezése: MKSZ–NEK Alapfokú Kézilabdaedző Tanfolyam

1.3.  Képzési idő: 194 tanítási óra

(Humánbiológia és Sportegészségügy: 65 óra

Testnevelés és Sporttudomány: 55 óra

Társadalomtudomány: 20 óra

Sportági elmélet és gyakorlat: 54 óra)

1.4.  A képzés formája: Levelező, hallgatók általi költségtérítéssel.

1.5. Képzési modulok: Két félév, konzultációs napokkal, illetve szakmai tábor

1.6.  Tanítási egység: 1 tanítási óra (45 perc).

1.7. Képzési költségek: 110.00 Ft+ ÁFA/ félév, amely tartalmazza a 10.000 Ft-os regisztrációs költséget. Minden, az oktatással kapcsolatos költség (utazás, szállás, étkezés, tanszer, ruházat, stb.) a hallgatót terheli. A tandíjat és vizsgadíjat az MKSZ–NEK Térítési és Juttatási Szabályzata határozza meg.

1.8. Képzési apparátus: A képzést az MKSZ sportigazgatója, egyben a NEK igazgatója szervezi, koordinálja és vezeti, annak adminisztrációját az általa felkért oktatásszervező végzi. Az elméleti és gyakorlati képzést az EHF előírásai szerinti, tudományos fokozattal rendelkező, kiemelkedő tudású hazai és nemzetközi szaktekintélyek (Az együttműködő egyetemek felkért tanárai, magyar EHF Kézilabda Mesteredzők, EHF/IHF előadók illetve speciális területek szakértő oktatói) végzik.

1.9. Képzési célok: A képesítést megszerzett szakember legalább alapfokon ismerje és alkalmazza az edzéselméleti és módszertani törvényszerűségeket, a nemzetközi kézilabdázás fejlődési irányvonalainak jellegzetességeit, a kézilabdázás képességfejlesztésének technikai és taktikai elemeit.

1.10. A képzés időrendi tervezete:

  1. félév (I. Modul)

Szorgalmi időszak: 2017. szeptember 18. – 2017. december 15.

Vizsgaidőszak: 2017. december 16. – 2018. január 31.

  1. félév (II. Modul)

Szorgalmi időszak: 2018. február 5. – 2018. május 12.

Vizsgaidőszak: 2018. május 13. – 2018. június 29.

Sportszakmai tábor (III. Modul)

MKSZ Működési engedélyt adó területi edzőtovábbképzés egyik helyszíne: 2018. július – augusztus (1 nap/6 óra).

 

1.11. Felvételi követelmények

  • 18. életév betöltése
  • érettségi bizonyítvány

1.12. Jelentkezés

  1. A képzést a Magyar Kézilabda Szövetség Nemzetközi Edzőképző Központja hirdeti meg az MKSZ honlapján, az MKSZ Infóban, illetve az együttműködő egyetemek honlapjain.
  2. A hallgatók internetes formában jelentkezhetnek a megadott határidőig.
  3. A felvételről a Tanulmányi vezető értesíti a hallgatót.
  4. A jelentkezés a regisztrációs díj (10 000 Ft) befizetésével válik hivatalossá/elfogadottá.

1.13. Beiratkozás

  1. A felvett hallgatók az első félév első konzultációs napján a tanulmányi szabályzat aláírással történő elfogadásával és az első félévi tandíj befizetésével regisztrálhatják magukat a képzésre.
  1. A beiratkozási feltételeknek eleget tevő hallgatók a képzés teljes jogú résztvevőivé válnak, rájuk az MKSZ Általános Szerződési Feltételei, jelen Tanulmányi szabályzat, (MKSZ, Egyetem, aktuális külső helyszín, stb.) egyes (tűzvédelmi, házirend) szabályzata, valamint az államilag elismert, hatályban lévő jogi szabályok érvényesek.
  2. Beiratkozást követően a tandíj visszafizetésére a képzését szervező / lebonyolító MKSZ-nek nincs módja, kivéve, ha a képzés a szervezők hibájából elmarad, illetve ha a meghirdetett képzés az eredetitől lényegesen eltér, és emiatt a hallgató írásban bejelenti, hogy a hallgatói jogviszonyát megszünteti.
  3. A beiratkozásról – amely a képzési regisztrációs díj megfizetését jelenti – visszaigazolást, a befizetésről hivatalos számlát kapnak a hallgatók.

1.14. A számonkérés követelményei

 A számonkérés követelményeiről a képzés tanulmányi szabályzatának 2.5 pontja (Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése) rendelkezik.

1.15. A végzettség igazolása

Sikeres tanév végi vizsgákat követően az MKSZ–NEK a hallgató részére a végzettségét igazoló oklevelet állít ki, ami a „D” kategóriájú működési engedély kiváltására jogosít.

1.16. A képzettséggel betölthető munkakörök

A tanév végi vizsgákat sikeresen teljesítő hallgatók az EHF képzési rendszere szerinti I. fokozatot szerzik meg. Ezzel a képesítéssel, a „D” – Licensz” követelményeinek megfelelve az egységesített európai edzőképzési rendszert elfogadó és adaptáló országokban (RINCK Konvenció) edzői tevékenységet végezhetnek. (A működési engedély érvényességét illetően az EHF által meghatározott szabályzók az irányadóak.)

 Tanulmányi szabályzat

2.1. A tanulmányi szabályzat hatálya és alapfogalmai

  1. A szabályzat hatálya az MKSZ–NEK szervezésében folyó Alapfokú Kézilabdaedző képzésben részt vevő magyar és külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi, felvételi és vizsgaügyeire terjed ki.
  2. A szabályzat ismerete és betartása az oktatásban minden közvetve és közvetlenül részt vevő személyre (oktató, adminisztratív munkát végző dolgozó) és hallgatóra kötelező érvényű.

Alapfogalmak, meghatározások:

  1. Előadás: olyan tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását.
  2. Gyakorlat: olyan tanrendben szereplő kiscsoportos tanóra, amely a tanár irányítása mellett, a hallgatói aktivitásra épül.
  3. Képzési idő: a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges idő.
  4. Képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely tartalmazza a tanfolyam részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a képzés tervét, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt.
  5. Kollokvium: egy tantárgy vizsgaidőszakban történő szóbeli, vagy írásbeli számonkérési (vizsga) formája.
  6. Konzultáció: a képzés oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a képzési intézmény által meghatározott helyen.
  7. Konzultációs nap: a képzési tervben kijelölt, intenzív tanítási nap melynek oktatási programjában kötelező tantárgyak szerepelnek.
  8. Tanév: 10 hónapból álló oktatásszervezési időszak.
  9. Tanóra: A tanóra a tananyag elsajátításához és a szorgalmi időszakon belüli ellenőrzéséhez szükséges, oktató közreműködését igénylő idő. A tanóra típusai: előadás, tantermi gyakorlat (szeminárium), laboratóriumi gyakorlat, sportági gyakorlat (edzésvezetés). Egy tanóra időtartama 45 perc.
  10. Tantárgyteljesítési lap: a hallgató részére a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló irat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.
  11. Tanulmányi bizottság: az a szervezeti egység, amely ellátja a képzés, és az oktatásszervezés feladatait.
  12. Tantárgy-akkreditáció: a tantárgy programjának jóváhagyását jelenti a Tanulmányi vezető illetve az MKSZ Szakmai és Versenybizottsága által.
  13. Tantárgyi modul: a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő szervezeti egysége.
  14. Szakképzettség: a képzéssel egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás MKSZ által kiállított tanúsítvánnyal történő elismerése.
  15. Tanterv: MKSZ által közzétett tantárgyak helyét, idejét, a tantárgyak vizsgaidőpontját összefoglaló terminus, amely hitelesen rögzíti a tanév tantárgyi elvárásainak technikai előírásait, továbbá tartalmazza a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait. Tanterv egyoldalú módosításának jogát az MKSZ fenntartja.
  16. Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és más tanulmányi követelmények teljesítését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.
  17. Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája.
  18. Záróvizsga: az ismereteknek és a gyakorlati képességeknek a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a Záróvizsga bizottság előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéséhez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja.

2.2. Tanterv

  1. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg.
  2. Az Európai Kézilabda Szövetség ajánlott tantárgyi és órakeret felosztást ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A tanterv összeállítása során az EHF „Recognition of Standards and Certificates in the Field of Coaches’ Education in Handball in Europe” – című kiadványa által meghatározott keretek és elvárások figyelembevételével történt.
  3. A tantervben csak kötelező tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a tanfolyam során mindenki számára kötelező, azok a képzettség megszerzésének előfeltételei. 

2.3. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek

  1. Az MKSZ–NEK a hallgatók tanulmányi, felvételi, vizsga- és adminisztratív ügyeinek intézésére állandó bizottságokat hoz létre.
  2. Az állandó bizottságok mandátuma egy tanfolyam idejére szól.
  3. A bizottságok feladatait, tevékenységi- és hatáskörét a NEK igazgatója javaslatára az MKSZ Elnöksége állapítja meg.
  4. Az állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak személyére a NEK igazgatója tesz javaslatot. A bizottságok összetételéről az MKSZ Elnöksége dönt.
  5. A bizottságok megbízatásuk ideje alatt munkájukról legalább félévenként egy alkalommal a NEK igazgatójának kötelesek beszámolni.
  6. A bizottságok a jogszabályok szabta határidőt betartva kötelesek megválaszolni a hozzájuk beadott kérvényeket.

2.3.1.Tanulmányi Bizottság

  1. A hallgatók felvételi, tanulmányi és vizsgaügyeiben a Tanulmányi Bizottság (továbbiakban itt: bizottság) jár el.

A bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki:

  1. a kedvezményes és/vagy az egyéni tanulmányi rend engedélyezése,
  2. évkihagyás és évhalasztás engedélyezése,
  3. méltányossági kedvezmény véleményezése,
  4. képzési helyszínek közötti átvétel engedélyezése,
  5. egyéb tanulmányi ügyek.
  6. A bizottság elnökét és annak tagjait a NEK igazgatója javaslatára az MKSZ Elnöksége, hallgató tagját pedig a hallgatók választják meg.
  7. A bizottság legalább 3, de legfeljebb 5 főből áll, melyek közül az egyik fő a testület elnöki feladatait látja el.

2.3.2. Tanulmányi vezető

  1. Az a személy, aki az MKSZ Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a tanfolyam szervezési feladatait koordinálja és vezeti, vagy akit az MKSZ sportigazgatója tanulmányi vezetőként megbíz.
  2. Döntési jogköre az alábbi feladatokra terjed ki:
  3. a 2.4.12. pont szerinti döntések meghozatala;
  4. a tantárgyi követelmények meghatározása;
  5. a 2.7.5. pont szerinti engedély megadása;

2.3.3. Tanulmányi koordinátor

  1. Az a személy, akit a képzésnek helyet adó Egyetem Intézetvezetője a tanfolyam szervezésére és lebonyolítására kijelölt. Kinevezése a tanfolyam végéig vagy megbízatása visszavonásáig érvényes. Tevékenységi körének leírását az MKSZ–NEK Szabályzata tartalmazza.
  2. Döntési jogköre az alábbi feladatokra terjed ki:
  3. a 2.7.1. és 4. pontok szerinti engedélyek megadása;
  4. a 2.12.10. pont alapján a vizsgák kijelölése.

2.4. Résztvevői (hallgatói) jogviszony

  1. Az a személy, aki a képzésre felvételt vagy átvételt nyert, az adott tanfolyamra résztvevői jogviszonyt létesíthet (Jelen Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban résztvevői jogviszony a továbbiakban: hallgatói jogviszony).
  2. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a záróvizsga utolsó napjáig, az elbocsátás, az intézményből való kizárás, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart.
  3. A félévre történő beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség és a képzést lebonyolító Egyetem vonatkozó szabályait valamint a Tanulmányi Szabályzat rá vonatkozó előírásait ismeri és betartja.
  4. Képzési regisztráció ellenére a Tanfolyam regisztrációs díja megfizetésének elmulasztása esetén a hallgató a tanfolyamot nem kezdheti meg, ebben az esetben az MKSZ törli a hallgatót a nyilvántartásból.
  5. A felvételt nyert hallgató a hallgatói jogviszonyt a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek sem.
  6. A beiratkozás a beiratkozási időszakban történik, amit minden szemeszterben a Tanulmányi Bizottság által elfogadott tanítási rend határoz meg.
  7. A hallgató köteles az adataiban bekövetkező változásokat haladéktalanul közölni a Tanulmányi koordinátorral. Ennek elmulasztásából származó hátrányokat viselni köteles.

A hallgató a félévre való beiratkozást és a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítését követően jogosult:

  1. a tanrendben meghatározott tanórákat, foglalkozásokat látogatni és a tárgyakból vizsgát tenni,
  2. az oktatási intézmény létesítményeit látogatni,
  3. tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
  4. szabad véleménynyilvánításra,
  5. javaslattal élni és kérdést intézni a képzés vezetőihez és erre harminc napon belül érdemi választ kapni,
  6. a képzés szervezői által nyújtott támogatásokért, kedvezményekért folyamodni,
  7. a szakdolgozatának témáját megválasztani,
  8. a képzés során biztosított munkalehetőségeket elvállalni és ezért munkadíjat felvenni.
  9. ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban, hallgatói kötelezettségének nem tud eleget tenni, a hallgatói jogviszonyát  szüneteltetheti. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több, de legfeljebb két alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül.

Megszűnik a hallgatói jogviszony,

  1. ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,
  2. az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,
  3. ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a tanulmányi vezető a hallgató eredménytelen felszólítása után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
  4. a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

A képzést végző intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki

  1. a tanfolyami leírásban meghatározott számú, beiratkozott félévet igénybe vette, és tanulmányait nem fejezte be.
  2. a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,
  3. a hallgató a fizetési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a fizetési mulasztás következményeiről.

2.5. Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése

  1. A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
  2. Amennyiben a hallgató a jelentkezés ellenére a vizsgán nem jelenik meg, a vizsgalapon a „nem jelent meg” bejegyzést kell tenni, ami sikertelen vizsgát jelent.
  3. Az értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve, ha a döntés nem a képzést felügyelő intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Tanulmányi szabályzatában foglaltakkal, vagy a vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezésekkel. A hallgató jogorvoslat iránti kérelmét írásban, e-mail útján nyújthatja be a Tanulmányi Bizottsághoz, a Tanulmányi Vezetőnek címezve, a 2.17. pontban foglaltaknak megfelelően.
  4. Az ismeretek ellenőrzése történhet:

Félév végi értékelés adható:

  1. gyakorlati jeggyel (az elméleti és a gyakorlati jellegű tantárgyak esetében a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján),
  2. vizsgajeggyel (kollokviumi vagy szigorlati jegy),
  3. a vizsgajegy megajánlásával (csak kollokvium esetében).

A vizsgajegy megállapítása történhet:

  1. csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján,
  2. a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján,
  3. az a) és b) pontban foglaltak együttes figyelembevételével.
  4. Amennyiben a gyakorlati jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell egy további lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőségekkel sem tudja a gyakorlati jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak végéig további két alkalommal tehet kísérletet a gyakorlati jegy megszerzésére.
  5. A gyakorlati jegy, és a vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése.
  6. Azon tantárgyak esetében, amelyek kollokviumai, illetve szigorlatai sportági gyakorlati számonkérést is előírnak, a hallgató a vizsga napjáig teljesítheti a gyakorlati követelményeket. Amennyiben ezek teljesítését elégtelenre minősíti az oktató, a kollokvium, illetve a szigorlat érdemjegye elégtelen.
  7. Az oktató csak azokat a hallgatókat vizsgáztathatja, akik az adott vizsganapra bejelentkeztek.
  8. Az oktató köteles a megszerzett érdemjegyet a vizsgalapra a vizsga napján bejegyezni. A vizsgalapot a tanár aláírásával hitelesíti. Az oktató köteles a vizsgalapot legkésőbb a vizsgát követő napon – utolsó vizsganap esetén aznap – a Tanulmányi koordinátornak leadni. Az oktatást szervező intézmény köteles a vizsgalapot öt évig megőrizni.

Tantárgyelhagyásnak minősül, ha a hallgató:

  1. egy felvett tantárgy félévi aláírását nem szerzi meg,
  2. megszerzi az aláírást, de a vizsgán nem jelenik meg, és a vizsgaidőszakban nem tesz kísérletet a vizsga letételére,
  3. nem tud eleget tenni (elégtelen osztályzat) a megengedett számú ismétlő vizsgán, az adott vizsgaidőszak ideje alatt a vizsgakövetelményeknek.

2.6. Tantárgyi követelmények

  1. Legkésőbb a félév feléig valamennyi témavezető tanár tájékoztatást ad a hallgatóknak a konkrét tantárgyi követelményekről és teljesítésük feltételeiről. A tájékoztatónak egyértelműen ki kell térnie:
  2. a félévi követelményekre és a félév teljesítését igazoló aláírás megszerzésének feltételeire,
  3. a kötelező és ajánlott irodalomra,
  4. a hiányzások miatt elmaradt feladatteljesítések pótlásának szabályaira és következményeire,
  5. a sikertelen teljesítés javításának módjára és lehetőségeire,
  6. a félévi ellenőrző dolgozatok és gyakorlati követelmények teljesítésére, a bemutatások idejére, azok javításának módjára és idejére,
  7. a tantárgy félévi lezárását jelentő ellenőrzési formára (aláírás, gyakorlati jegy, vizsga).
  8. A tantárgyi követelmények elkészítéséért a Tanulmányi vezető a felelős. A tájékoztatóban foglaltakat az adott oktatási időszakban nem lehet megváltoztatni.
  9. Amennyiben egy adott tantárgy érdemjegye beszámít az oklevél minősítésébe, a tantárgy oktatásának megkezdése előtt az oktató köteles felhívni erre a hallgatók figyelmét.

2.7  Jelenlét a foglalkozásokon

  1. Az oktató köteles legkésőbb az utolsó konzultációs nap végéig a hallgatót tájékoztatni arról, hogy az adott félév óralátogatási kötelezettségeit elfogadta-e.
  2. Amennyiben a hiányzás oka állampolgári kötelezettség (pl. hatósági idézésre megjelenés) Nemzeti válogatott-, Európai kupa- vagy NB-s bajnoki-mérkőzésen történő részvétel vagy zárójelentéssel igazolt kórházi ápolás, a hallgató az államigazgatásban rendszeresített hatósági igazolvánnyal, MKSZ-igazolással, illetőleg kórházi zárójelentéssel a féléves össz-óraszám 33 százalékáig mentheti ki magát. A hiányzásokat legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig a tantárgyat oktató tanárnál kell igazolni.
  3. A Tanulmányi koordinátor az illetékes témavezető tanárral való egyeztetés alapján a hallgató részére, kérelemre, különösen indokolt esetben félévenként 10 tanítási óra távolmaradást engedélyezhet.
  4. A nemzeti válogatottban szereplő vagy edzői feladatot ellátó hallgatóknak tantárgyanként a félévi össz-óraszám 50 százaléka fogadható el igazolt hiányzásnak, amennyiben az MKSZ előzetes hivatalos kikérést ad, és a kikérőt a tanfolyam Tanulmányi vezetője is véleményezte.
  5. Amennyiben a hallgató egy adott tantárgy foglalkozásairól a megengedett mértéknél többet hiányzott, a tantárgy elhagyását jelenti.
  6. Sportági gyakorlati órákon a felmentés mértéke nem haladhatja meg féléves össz-óraszám 33 százalékát.

2.8. Tantárgyátvitel

  1. A más tanintézményekből hozott tantárgyak befogadását, elismerését illető szakmai döntéseket a Tanulmányi Bizottság (továbbiakban itt: bizottság) hozza meg a témavezető tanár véleményezése alapján.

A bizottság döntési köre az alábbiakra terjed ki:

  1. más karon, felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy megfeleltetése, befogadása,
  2. külföldi tanulmányok alatt teljesített tantárgyak befogadása,
  3. átjelentkezés esetén a teljesített tantárgyak befogadása, illetve a teljesítendő (elmaradt) tantárgyak körének meghatározása.
  4. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag az azonos szintű képzés során teljesített tantárgy tanítási óraszámának és az oktatás anyagának összevetésével történik.
  5. A bizottság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye, de a hallgató kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.

2.9. Félévaláírás

  1. Amennyiben a hallgató nem teljesítette az oktató által meghatározott tantárgyi követelményeket, úgy az oktató megtagadja a félév aláírását, és erről haladéktalanul tájékoztatja az oktatásszervezőt.
  2. Az aláírás megtagadása tantárgyelhagyásnak minősül, és a tantárgyat legközelebb a meghirdetés félévében újra fel kell venni.
  3. Amennyiben a hallgató az aláírás feltételeit neki fel nem róható okból nem teljesítette, a tantárgy hivatalból törlésre kerül. Újbóli felvétele az első felvételnek minősül.
  4. Az aláírás teljesítésének feltételeit az oktató határozza meg. Az aláírás feltétele lehet:
  5. óralátogatás,
  6. meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése,
  7. gyakorlati feladatok, hospitálások teljesítése,
  8. szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése.
  9. A fenti módozatok közül bármelyik külön-külön és együttesen is előírható a félévaláírás feltételéül.

2.10. Gyakorlati jegy

  1. A gyakorlati jegyet az utolsó konzultációs nap végéig meg kell szerezni. A megszerzett jegy a vizsgaidőszak utolsó napjáig, maximum 1 alkalommal javítható.
  2. Elégtelen gyakorlati jegy javítására ugyanabban a félévben a hallgatónak két lehetősége van, a vizsgaidőszak végéig.
  3. Amennyiben a gyakorlati jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, az utolsó konzultációs nap végéig kell egy további lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőségekkel sem tudja a gyakorlati jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak végéig további két alkalommal tehet kísérletet a gyakorlati jegy megszerzésére.
  4. Abban az esetben, amikor a gyakorlati jegy megállapítása gyakorlati bemutatás (ellenőrzés) alapján történik, a szorgalmi időszakban bemutatási alkalmat kell biztosítani. Egy-egy bemutatás alkalmával az engedélyezett kísérletek száma legalább kettő.
  5. Amennyiben a hallgató az oktató által engedélyezett időpontig (legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napjáig) sem tudja megszerezni a gyakorlati jegyet, akkor – az elégtelen jegy tantárgyteljesítési lapra történő bejegyzése mellett – a tantárgy újrafelvételére kényszerül. Az újrafelvétel ideje a tantárgy ismételt meghirdetésének féléve.
  6. Az egészségügyi vagy egyéb rendkívüli okokból történő késedelmes bemutatásra a Tanulmányi bizottság adhat engedélyt.

 

2.11. A vizsgák rendje, a vizsgaidőszak

  1. A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál. A vizsgaidőszak a félév utolsó konzultációs napjától számított 4-6 hétig tart, (I. Félév: 2017. december 16 – 2018. január 31.; II. Félév: 2018. május 13. – 2018. június 29.) melyből az utolsó héten csak ismételt és javítóvizsga tehető.
  2. A vizsgák helyét és időpontját a témavezető-vizsgáztató tanár jelöli ki.
  3. A vizsgarendet és a vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább két héttel a hallgatók tudomására kell hozni.
  4. A vizsgára a hallgatóknak a vizsgáztató tanárnál kell jelentkezni, a tanár által meghatározott időpontig. A jelentkezést legkésőbb a vizsga megkezdése előtt huszonnégy órával vissza lehet vonni.
  5. A választott vizsgaidőpontban a hallgatónak a vizsgán meg kell jelennie.
  6. A vizsgáról való távolmaradás esetén a vizsgalapra a „nem jelent meg” bejegyzés kerül, ami az adott vizsgalehetőségek számát csökkenti.
  7. Vizsgára jelentkezés nélkül a hallgató nem vizsgázhat.
  8. Szigorlatot legalább kéttagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság vezetője csak vezető oktató lehet.
  9. Vizsga csak akkor tehető le, ha az adott tantárgy félév követelményének teljesítése aláírással igazolt.
  10. A vizsgák kiírásáért és a kiírt vizsgák megtartásáért a Tanulmányi koordinátor a felelős.
  11. A hallgató tanulmányai során egy tantárgyat összesen két alkalommal vehet fel és minden alkalommal, sikertelen vizsga esetén két javítási lehetőséggel rendelkezik.
  12. Az ismétlővizsgát a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt időpontokban.
  13. Az egy napon vizsgáztatható minimális és maximális hallgatói létszámot a vizsgáztató tanár határozza meg.
  14. A vizsgára jelentkezés határideje a vizsga kezdetét megelőzően huszonnégy órával lejár. A vizsgára nem jelentkezők, a távolmaradók és a vizsgaismétlők kedvéért az oktatást szervező intézet nem köteles növelni az előzetesen kiírt vizsgaalkalmak számát.
  15. A kötelező tantárgyakból a Tanulmányi bizottság minden félévben jogosult vizsgaidőpont meghirdetésére.
  16. A hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig a tantárgyakból maximum kétszer javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán rontani is lehet.

Tanúsítvány

  1. Az éves vizsgakötelezettségek sikeres teljesítése alapján az oktatást szervező intézet a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó tanúsítványt állít ki. A tanúsítványt az MKSZ–NEK igazgatója, továbbá a képzést lebonyolító Egyetem Intézetigazgatója írja alá.
  2. Az átlageredmény alapján a tanúsítványt a következők szerint kell minősíteni:
  • kiváló (4,51 – 5,00);
  • jó (3,51 – 4,50);
  • közepes (2,51 – 3,50);
  • elégséges (2,00 – 2,50).
  1. A tanúsítványt magyar nyelven kell kiállítani.
  2. A külföldi felhasználás elősegítése érdekében a hallgató kérésére angol nyelvű tanúsítványmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettségek legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Az oklevél melléklet kiállítását a hallgatónak kell kérvényezni.
  3. Az tanúsítványmelléklet kiállítására a Térítési és Juttatási Szabályzat díj fizetését írhatja elő.
  4. A képzésről kiállított tanúsítvány tevékenység folytatására jogosít.

2.13. Tandíj kedvezmény

  1. A tanfolyam során a legjobb tanulmányi átlageredményt elért hallgató(k) tandíj kedvezményben részesül(nek); amennyiben tanulmányaikat az MKSZ–NEK Középfokú Kézilabdaedző Tanfolyamán folytatja(k), úgy az 1. félévi tandíjfizetés alól mentesül(nek).

 

2.14. Méltányosság gyakorlása

  1. A hallgató kérésére, a Tanulmányi Bizottság méltányosságot gyakorolhat.
  2. Tanulmányi ügyekben – a tanulmányok teljes ideje alatt – csak egy alkalommal gyakorolható méltányosság.
  3. Méltánylást érdemlő esetben rendelkezni kell az engedély feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.

2.15. Jogorvoslati lehetőségek

  1. A Tanulmányi Bizottság a hallgatóval kapcsolatos döntéseit írásban, a hallgató által írásban közölt e-mail címre címzett e-mail útján közli a hallgatóval. Az olyan döntéseket, amelyekkel szemben jogorvoslatnak, vagy bírósági felülvizsgálatnak van helye, tértivevényes postai küldeményként kell közölni.
  2. A hallgató a Tanulmányi Bizottság döntése ellen, amennyiben a jogorvoslatra jelen Tanulmányi Szabályzat lehetőséget ad, a közléstől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet. A hallgató észrevételeit írásban, e-mail útján nyújthatja be a Tanulmányi Bizottsághoz, a Tanulmányi Vezetőnek címezve. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja járhat el.
  3. A jogorvoslati kérelem tárgyában az MKSZ Szakmai és Versenybizottsága dönt.
  4. A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. A döntés előtt a hallgatót kérésére meg kell hallgatni.
  5. A másodfokú döntés ellen jogorvoslatért bírósági eljárást lehet kezdeményezni.

2.16. Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal

Jelen szabályzat értelmezéséről a Tanulmányi Vezető jogosult állásfoglalás kibocsátására.

Kocsis Máté

elnök

Magyar Kézilabda Szövetség

Budapest, 2017. szeptember