A címben szereplő szó megadása:

Marczinka Zoltán – Teljesítményt meghatározó faktorok azonosítása és mérése a kézilabdázásban

A sikeres edzői tevékenység egyik alapfeltétele a megszerzett tudás folyamatos bővítése, naprakész frissítése, az állandó ismeretszerzés, önképzés. Ahogyan azt korunk egyik legsikeresebb kézilabda edzője, Bengt Johansson szokta mondani: „az egyén tudásának folyamatos fejlesztése az élet egyik hajtóereje” (Johansson, 2001, 52.o.).Az edzői kutatómunka gyakran kimerül a napi feladatok ellátásához, az edzésvezetéshez és mérkőzéshelyzetek megoldásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretanyag gyarapításában. Egy sportági stratégia szakmai irányvonalának meghatározásához vagy egy csapat hosszú távú felkészülési programjának elkészítéséhez – de általában az adott sportágban való alaposabb jártassághoz – azonban nélkülözhetetlen a sportág fejlődése szempontjából iránymutatónak számító, kiemelkedő mérkőzés-sorozat (legtöbb esetben egy korosztályos világverseny) ismerete, szakmai tartalmának rezüméje. Ezt a célt igyekszik szolgálni a sorozatmérkőzéses rendszerben lebonyolított, kiemelkedő sporteseményekről készített objektív, leíró jellegű, átfogó szakmai elemzés.

Marczinka Zoltán   Nemzetközi Edzőképző Központ   Mesteredző   2012   NEK címkék:  

Rádin Milutinné: A beálló és a befutó beálló támadásban történő tevékenységének vizsgálata a 2015-ös Női Felnőtt Kézilabda Világbajnokság kieséses szakaszában

Több mint egy évtizede a Debreceni Sportiskola utánpótlás csapatainál dolgozom. A szakdolgozatomból levont konzekvenciákat szeretném beépíteni edzői munkámba, hogy minél hatékonyabb, eredményesebb edzésmódszereket tudjak alkalmazni a képzés során. Választásom ezért esett a beálló és a befutó beálló játékos vizsgálatára a kézilabdában. Az 1987-es bajnokcsapatunk hatékonyan alkalmazta a befutó beálló taktikai fegyvert, amely sok gondot okozott az ellenfél védelmének. (Varga, 1993) A befutó beálló szerepe egyrészt a beálló által megteremtett zárásokba való helyezkedés, másrészt a védelem megzavarása, ezáltal védekezési hibák kialakítása volt. A mai, modern kézilabdában vizsgálom a csapatok támadási rendszereit kiváltképp a beálló játékosok szerepére vonatkozóan.

Rádin Milutinné   Nemzetközi Edzőképző Központ   Szakedző   2016   NEK címkék: ,  

Kubinszkiné Hegedűs Marianna: A Magyar Női Kézilabda Válogatott és a VB. Győztes Norvég Női Kézilabda Válogatott jobb- és balszélsőinek összehasonlítása az eredményesség szempontjából, a 2015. évi dániai Női Világbajnokság mérkőzései alapján.

Ma már az élvonalban nem nagyon találni olyan szélsőt, aki dobókézzel azonos oldalon játszik. Így azt gondolhatnánk, hogy a két szélső pozícióból egyforma hatékonysággal fejezik be a lövéseket a szélsők. Ennek kapcsán többször megfogalmazódott bennem, hogy van-e különbség eredményesség szempontjából a két szélső poszt között, vajon a bal- vagy a jobbkezes játékosok eredményesebbek-e? Ezért választottam szakdolgozatom témájául a szélsőket, és azon belül a két szélső pozíció összehasonlítását.

Kubinszkiné Hegedűs Marianna   Nemzetközi Edzőképző Központ   Szakedző   2016   NEK címkék: ,  

Volcz Ákos: Az egyéni, csoportos illetve csapatindulások megoszlása, eredményessége a 2016-os Férfi EB élcsapatainál

A kutatással az elsődleges célom a bemutatott ellentámadási formák előfordulásának vizsgálata. A vizsgálat folyamán két lerohanási formát kívánok vizsgálni, mely az egyéni indulás, illetve a több játékos által végrehajtott indulás lesz. Törekvésem megvizsgálni a két indulási forma előfordulásainak számát a mai kézilabdában, meghatározni egymáshoz viszonyított arányukat az élcsapatoknál. Másodlagos célom az előfordulásuk mellett vizsgálni, eredményességüket, a lerohanásból szerzett gólok mennyiségét, illetve szerepét, jelentőségét napjaink kézilabdájában. Az indulásból szerzett gólok tükrében vizsgálni a világbajnokság csapatainak eredményességét illetve eredménytelenségét.

Volcz Ákos   Nemzetközi Edzőképző Központ   Szakedző   2016   NEK címkék: ,  

Tomori Győző: A 2013-as és a 2015-ös női világbajnokságon résztvevő magyar válogatott átlövők tevékenységének az összehasonlítása

Szakdolgozatomban szeretném bemutatni az átlövők tevékenységét, a vitathatatlan szerepüket a mai modern kézilabdában. Témám választásában nagy szerepet játszott testvérem, Tomori Zsuzsanna személye, aki a magyar női válogatott meghatározó átlövője, így akár számára is hasznos információkat fog tartalmazni a kutatásom. Szakdolgozatom témájának épp ezért az átlövők labdaszerzést követő gyors ellentámadásokban történő részvételét, illetve a felállt védelem elleni támadásokban való szerepét választottam. A magyar női válogatott átlövő tevékenységét a 2013-as és a 2015- ös női világbajnokságon lejátszott mérkőzéseinek összehasonlítása alapján fogom jellemezni. Kíváncsi voltam, hogy a csapat sikeressége mennyiben függött az átlövők pozitív tevékenységétől, illetve mennyiben befolyásolta az átlövők sikeres játéka a győzelem kiharcolását.

Tomori Győző   Nemzetközi Edzőképző Központ   Szakedző   2016   NEK címkék: ,  
   Következő